Röffen a motor, a levegőben benzin és a szabadság illata keveredik...
Igyekszünk elhagyni a várost és elszökni megszokott robot elől. Irány Gárdony! Útközbe beterveztünk egy kastélylátogatást, ami bizony az utolsó pillanatban meghiúsul. A kapun ugyanis lerövidítve a következő áll: Magánrendezvény miatt zárva!
Pipa!
Csalódottan folytatjuk az utunkat. Délben érkezünk meg Gárdonyba, édesanyámék ebéddel fogadnak. Beszélgetéssel telik a délután, este pedig tartunk egy vizitet a Velencei tónál.
Reggel most sem kelünk korán, nem is űz minket a tatár, de programunk az lenne bőven.
Várpalotára visz az utunk a Thury várhoz.
 |
| Thury vár |
A palotai vár mai nevét a híres törökverő végvári vitézről Thury Györgyről kapta. Thury nem egyszer verte vissza a törököket sikerrel (1554-1567 között). Rengeteg győztes párviadalt vívott. A törökök "dunántúli oroszlánnak"nevezték. Mivel állandó pénzhiánnyal küzdöttek, katonáit a törökök elleni portyázásokból tartotta fent. Végül 1571-ben Orosztony határában 150 lovasával a törökök tőrbe csalták és megölték. Fejét levágták és Isztambulba vitték, testét Nagykanizsán temették el. A palotai vár 1593-ban került török kézre, amit majd 1687-ben sikerült csak visszaszerezni. A vár történetéről egy igen részlete félórás kis filmet is meg lehet tekinteni, amit nem érdemes kihagyni. Addig is itt lehet olvasgatni róla:
A vár története
 |
| A vár makettje |
A várban érdekes és változatos kiállítások kapnak helyet : régészeti leletek, festett tojások, faragott csanakok, botok, kínzó eszközök és azok alkalmazásuk. Régi ruhák, vadász kiállítás és végül egy bányász múzeum is helyet kap.
 |
| Kézműves kiállítás |
 |
| Mézes kalács |
 |
| Csanakok |
 |
| Hímes tojások |
A udvaron található kútban még most is jó minőségű víz folyifolyik. A vár szép állapotban, jó kezekben van.
 |
| A bányász múzeum |
 |
| Thury vár |
Induljunk hát Öskü felé. A település neve az Őskő névből származik, korábbi neve pedig Ősfalu volt. Itt egy Árpád-kori körtemplom (rotunda) található. A domb tetején épült kis templom a műszaki felmérések és felrajzolás során kiderült, hogy nem szabályos kör alapú, hanem észak-déli irányba egy kicsit hosszabb. Tehát ovális. Messziről nézve a kupolás zsindelytetővel olyan mintegy gomba.
A templom belülről előzetes egyeztetéssel tekinthető meg.
 |
| A körtemplom |
A körtemplom és következő állomásunk a Nádasdy-kastély, A Magyarország száz csodája című könyv egy-egy fejezete. Nagyon szeretem ezt a könyvet, mert tartalmilag és fotókkal egyaránt megfelel az én elvárásaimnak.
 |
| Nádasdy-kastély |
Nádasdladány eredeti neve Sárladány volt. Nevét Nádasdy Lipót változtatta meg, amikor is megvette Sárladányt. Az 1870-es években épült kastélyt a kor legfejlettebb technikájával látták el. A szobákban először "beszélő csövek" , majd telefonok voltak, az épületben padlófűtés volt, a csillárok pedig villanyfényt árasztottak. A kastély két legfontosabb helysége a könyvtár szoba és az Ősök csarnoka.
 |
| Ősök csarnoka |
 |
| A könyvtár |
A könyvtár polcai azonban ma majdnem hogy üresek. Az akkori könyvkészletnek csak a töredéke maradt meg az idők során. A földszinten található a nagy szalon, vagy hangversenyterem és a biliárdszoba.
A kastélyt 1993-ban védett műemlékké nyilvánították, így nem kerülhet ki a magyar állam tulajdonából.
Eltelt az idő ma is felettünk, ideje tehát "haza" indulnunk.
 |
| Nádasdy-kastély |
---
Gyors reggeli és indulunk Martonvásárra. A Brunszvik kastélyt, ha jól emlékszem egy hűtőmágnesen láttam először, és mivel itt van a közelben úgy gondoltam kár lenne kihagyni. Azonban maga a kastély nem látogatható ( ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának ad otthont.), csak a kastély parkja.
 |
| A parkban |
 |
| Háttérben a kastély |
A park igen sok különleges fának ad otthont, mint pl.: a mocsári ciprusi, páfrány fenyő, amerikai szivarfa, balkáni gesztenye stb.
 |
| Mocsári ciprus és a légző gyökerei |
 |
| és közelebbről |
A kastély mögötti parkban van egy tó, melynek közepén van egy sziget. A szigeten pedig van egy szabadtéri színpad, ahol Beethoven emlékkoncerteket szokták tartani.
Beethovent baráti szálak fűzték a Brunszvik család női tagjaihoz, ezért többször is megfordult ezen a helyen. Barátsága jeléül több művét is a család tagjainak ajánlotta. A kastélyban kialakítottak egy Beethoven emlékmúzeumot, ami persze most nem látogatható. Miért is lenne!? Itt a családdal és Beethovennel kapcsolatos dokumentumok és levelek tekinthetőek meg. A kastély parkja tényleg csodálatos.
 |
| Brunszvik kastély |
 |
| Brunszvik Teréz az első magyarországi óvodák megalapítója. |
Kora délután érkezünk Siófokra. Elfoglaljuk ideiglenes otthonunkat, és bejárjuk a környéket.
---
Reggelink elfogyasztása után újra útnak indulunk. A régóta tervezett balatonedericsi Afrika múzeumba tartunk. Néhányszor megfordultunk ezen a vidéken de a múzeumra valahogy sosem jutott idő. Az Afrika múzeum Dr. Nagy Endre nevéhez fűződik, aki egész életét a vadászattal és a természet szeretetével szorosan összekapcsolva élte. Az 1950-es évek politikai helyzetei miatt külföldre menekült: Ausztriába, Németországba, majd 1958-ban Tanzániában települt le. Ott múzeumoknak állatkerteknek dolgozott, mint gyűjtő és vadbefogó.
1984-ben a visszavásárolt családi kúriába hazahozta néprajzi és vadászati gyűjteményének nagy részét. Itthon számos vadásztársaság tagja és egyesület elnöke volt. Az ő nevéhez fűződik Windish Graetz herceg trófeagyűjteményének a keszthelyi Festetics kastélyba való átszállítása is. Magas kitüntetéseket kapott Tanzániában és idehaza egyaránt. 1994-es halála óta második felesége, irányítja és működteti a múzeumot férje tervei szerint. Hamvait Balatonedericsen és Tanzániában helyezték örök nyugalomra. Tanzániában egy róla elnevezett tó teszi halhatatlanná.
 |
| Dr. Nagy Endre szobra a bejáratnál |
A múzeum talán kicsi, de annál gazdagabb. Három részre lehetne osztani: európai trófeák, afrikai trófeák és az afrikai néprajzi gyűjtemények. Az élő állatok és a gyerekeknek kialakított "dzsungel", valamint a kilátó meghódítása, felejthetetlen élményt biztosít a családok számára.
 |
| Szieszta |
 |
| A múzeum épülete |
 |
| Dr. Nagy Endre gyűjteménye... |
 |
| ...vadász felszerelése |
 |
| ...trófeái |
 |
| Dr. Nagy Endre képe |
 |
| Az afrikai kunyhó felépítése |
 |
| Dzsungel bazár |
 |
| Egyedül... |
 |
| A kilátóból |
Az idő észrevétlenül telik és ha a gyerkőcök nem is akarnak, de lassan indulnunk kell. A vacsora után még lemegyünk a partra, ahol a nyugovóra térő nap vörösre festi a Balaton hullámait, melyek halk csobbanással érkeznek meg a parti kövezéshez. A balatoni felvidék hegyei mögött aztán végleg eltűnik a nap és ismerős zümmögések jelzik az éjszakai világ ébredését.
---
A nap már magasan jár. Ragyogva uralja a kék eget, melyen csak néhány kisebb bárányfelhő kacérkodik vele. Délnek indulunk, Somogyvámos irányába. A község határában a gabonatáblák között bújik meg, azaz emelkedik a magasba a Pusztatorony nevű középkori templomrom.Egészen jól megközelíthető. A kukorica földek között vezető földút elejét a tegnapi eső azonban teljesen feláztatta így csodával határos módon az utolsó pillanatban még sikerül kikecmeregnem a sárból. Így nem marad más mint gyalogosan megtenni a hátramaradt utat. A táv nem nagy, de a kezdeti dagonya miatt a család többi tagja nem vállalja a gyaloglást.
 |
| Ott van! |
 |
| Pusztatorony középkori templomrom |
 |
| A harangtorony |
Egyedül megyek... pontosabban két bicajos sráccal akik biciklijüket és "őrző-védő" barátnőjüket hátrahagyva a gyaloglás mellet döntöttek. A hatalmasra nőtt kukoricák, mint egy nagy fal takarnak el mindent baloldali irányából. Jobbról akácfák és susnyákos. A kezdeti kaptató után megszelídül az út. Befordulunk és most már minden irányból kukorica fal. A sárban vaddisznók és őzek nyomai, még a szagukat is érezni lehet. Jobbra fordulunk és az út végén már látni lehet Pusztatorony égnek szegezett tornyát. A templomrom Somogyvámos büszkesége, a község címerében is szerepel. A régészeti feltárások szerint a 12.században épülhetett. Érdekessége a négyszögből kiinduló és nyolcszögben befejeződő templomtornya. A templom körül egykor falu állhatott. A legenda szerint a Somogyváron székelő Koppány birtoka volt. Egy állítólagos krónikás feljegyzései alapján például a derékmagasú
falak egy barbárul befalazott gyermek testét rejtették. E gyermek
Koppány vezér fia, a kis Kupa volt.
A torony 2011-ben megkapta a Somogyország Kincse elismerést.
Készítek még néhány képet, majd magányosan teszem meg a visszautat.
Somogyvámos másik nevezetessége a Krisna-völgy.
A Krisna szóról sok embernek talán a festett arcú, borotvált fejű rongyokba bugyolált éneklő emberek jutnak az eszébe. Szégyen vagy nem én is ilyen vagyok, voltam... (talán a többi hasonló gondolkodású ember és az ismeretlen hatására)
 |
| Krisna-völgy bejárata |
Amikor rátaláltam Krisna-völgy weboldalára és egyre többet olvasgattam róluk úgy éreztem, hogy szeretnék ide eljönni és a saját szememmel látni mindezt.
A "völgyben" lakók egy jól szervezett öko-közösségben élnek és az önellátásra törekszenek. Maguk termelik a számukra szükséges zöldséget és gyümölcsöt (bio), melyet hagyományos módon raktároznak, tartósítanak (tartósítószer nélkül).
 |
| Kertészet |
 |
| Aki a virágot szereti... |
 |
| Út a Tehénvédelmi Központhoz |
 |
| Megérkeztünk.. |
Ha bár tehenük is van, nem is egyfajta nem eszik meg őket. Az áramot napelemekkel állítják elő. Ruháikat "zöld" módszerekkel tisztítják pl. ecet, mosószóda. Saját templomuk, iskolájuk van, melyben arra tanítják a gyerekeket, hogy becsüljék meg a természet kincseit, az állatokat, embereket, hiszen minden és mindenki Istenhez, Krisnához tartozik.
 |
| Az iskola |
Krisna-völgyben példaértékű a tisztaság. Sehol egy kószáló, gazdátlan csokis, vagy cukros pappír, vagy cigaretta csikk.
Látszatra mindenkinek megvan a maga dolga.
A templomban egy "vendégvezető" várja a látogatókat és mesél, illetve vezet be minket a Krisna-tudatba, amely a hinduizmusnak egy képviselője. Nem megtéríteni akart (amitől egy kicsit én is tartottam), hanem az ismeretlent akarta megosztani velünk. A kérdésekre akart választ adni. A bevezetés követően bemutatták a templomot és aki akart utána az étteremben megtöltötte korgó hasát. Az étel megosztotta a látogatók táborát. A többség, csak belekóstolt aztán fintorogva félretolta. Néhányunknak viszont ízlett még ha nem is volt benne hús.
A templom gyönyörű, a völgy pedig csodaszép. A hely minden részéből a nyugodtság árad. Azonban nem érzem úgy, hogy azonosulni tudnék ezzel a vallással, holott számomra is fontos a lelki egyensúly, a szeretet, mint minden embernek. Egy biztos, ártani nem ártanak, rosszat pedig nem tanítanak senkinek.
---
Másnap a Balatonfüredre vezető utat koptatjuk. A nap már magasan jár mire megérkezünk a Lóczy-barlanghoz.
 |
| A padosan rétegződő mészkő |
Ez a kis barlang más mint a többi megszokott. Itt nem találhatóak hatalmasra nőtt cseppkövek. Szépsége, illetve érdekessége, hogy látható a padosan rétegződő mészkő, illetve a hegységképző erők hatására kibillent rétegek. A barlangüreget a mélyből feltörő gyengén szénsavas források oldó hatása alakította, amely érdekes gömbüst formájú üregeket hozott létre.
A barlang bejárása kb. egy fél órát vesz igénybe. Nem érdemes kihagyni.
Balatonfüred savanyúvizeiről is híres. Ezek egyikéhez a város központjában található Kossuth Lajos forráshoz tartunk. Ezek savanyú ízét a szénsav okozza.
 |
| Kossuth Lajos forrás |
Ivókúraként gyomorhurut, epe- és bélbántalmak, sőt cukorbaj ellen is hatásos. Fürdőkúraként főként a szív- és érrendszeri betegségek
gyógyítására, a szervezet általános kimerültségének orvoslására
alkalmazzák. A forrásból azonban nem tudunk inni, mert valamilyen okból le van zárva. Majd legközelebb...
 |
| Balatonfüred |
 |
| A sétányon |
Van még időnk így hát, nyomás Nagyvázsony. Itt ért véget a Balaton-felvidéki kéktúránk és kezdődik majd a Bakonyi szakasz. Már nagyon hiányzik...
Nagyvázsonyban található a Kinizsi vár, amely "A vár legdicsőségesebb uráról, az összes csatáját győztesen megvívó Kinizsi Pálról kapta a nevét."
 |
| Kinizsi Pál |
 |
| Kinizsi vár |
Kinizsi Pál legendája:
Itt
Nem is gondoltam volna, hogy ez a vár belülről milyen csodálatos.
 |
| A vár kápolnája, itt található Kinizsi vörös márvány sírköve. |
Több kiállítás is helyet kap pl. kőtár kiállítás, történelmünk nagyjai szobor kiállítás, és a vártorony minden emeletén várja valami az idelátogatót.
A vár honlapja:
Kinizsi vár
A várban gyorsan eltelik az idő és a hasunk is jelzi, hogy elfeledkeztünk róla a nagy csavargásban. Ideje hát indulnunk szállásunk felé.
 |
| Kilátás a vártoronyból |
Az utolsó napok a strandolásnak maradtak. A csodás napsütés, a jó levegő, a lángos, a játék és a Balaton.
Gyönyörű a látvány a Balaton-felvidék hegyeire.
Nem akartuk, de mégis eltelt ez a hét. Az este már a csomagolással telik, hogy a másnapi indulás zökkenő mentes legyen. Hazafelé ugyanis még meg kell nézni az Acsaújlaki kastélyt, amit jövetben nem tudtunk megnézni.
 |
| Acsaújlaki kastély |
 |
| A park, háttérben a faházak |
A kastély az 1907-1910 között épült és ahogy nálunk ez szokás volt az 1950-es években ezt is államosították. A rendszerváltás követően, ahogy ez nálunk lenni szokott magántulajdonba került. Új tulajdonosa aztán kívül és belül gyönyörűen felújította. A kastély kialakítása középkori várjellegű, saroktornyos, amely a felvidéki késő reneszánsz várkastélyokra jellemző. Az épületet csak kívülről lehetett fotózni, így belülről nem készültek képek. De amilyen szép kívülről olyan gyönyörű belülről. A kastély különféle kreatív gyerekprogramoknak is helyet szokott biztosítani pl.: gyöngyfűzés, rajzolás, agyagozás (a pincében ehhez szükséges égető kemence is van).
 |
| A parkban |
A közel 6 hektáros park gondozott, melyben néhány kis faház és egy játszóház is otthont kapott.
Az Acsaújlaki kastély oldala:
Itt található, amelyen minden információ és fotó megtalálható a kastélyról.
Még több kép az utunkról:
Itt
