|
Siroki vár |
Korán érkezünk, a vár még zárva van. Így van egy kis időnk, hogy gyönyörködjünk a panorámában és készítsünk néhány képet.Majd nyílik a Siroki-vár kapuja...
|
Várhódítás |
|
A barát és az apáca sziklák |
A nap ragyogva süt és örömmel látjuk a gondoskodó kezek munkáit. Végre ez a vár is megkapja a neki járó törődést, odafigyelést. Amikor utoljára itt jártunk omladozó falai között majdnem, hogy derékig ért a virágzó gaz és az egykoron büszke vár romjait a nemtörődömség és az elfeledés szorgos serege próbálta csupán emlékké tenni.
|
A siroki várban |
A várat a Bodon család építette,még a közvetlenül alatta fekvő falut később Tar László alapítja, amelyet 1389-ben már oklevél említ. A vár jelentősége a török időkben nőt meg. Akkori birtokosa Országh Kristóf 1561-ban megerősíti a várat. Így Sirok vára beépül a végvár rendszerbe, mint Eger elővára. Eger 1596-os török kézre kerülése után a Siroki várat a török harc nélkül foglalta el.
1687-ben valószínűleg harc nélkül adta fel a török is. A Rákóczi szabadságharc bukása után 1713-ban több magyar várhoz hasonlóan császári csapatok robbantották fel.
A várban egy kisebb kiállítás található egy újonnan épített épületben, ahol a török élet néhány pillanatát mutatják be. Ennek megismerésében egy kis tájékoztató film is segíti az idelátogatókat. Jó az elképzelés, tetszenek az eddigi munkálatok. A várnak azonban csak egy kis része látogatható a felújítások miatt. Így hát később még muszáj lesz ide visszatérni.
|
Ágyú töltés. |
Következő állomásunk Recsk községe, melynek határában hazánk egyik legkegyetlenebb kényszermunkatábora, megsemmisítő tábora helyezkedett el. A tábor 1950-53 között működött. Az "internáltakkal" vagyis a politikai foglyokkal, értelmiségiekkel, azokkal az emberekkel akik az akkori rendszer útjában álltak napi 10- 12 órát dolgoztattak a közeli kőbányában (Csákánykő). A foglyoknak éhezve, embertelen körülmények között kellett élniük, elviselve a tábor őreinek megaláztatását, brutalitását, az internált parancsnokok kegyetlenkedését, félve a tábori besugóktól. Az egykori tábor területén ma csak az 5. számú büntetőbarakk rekonstrukciója látható, hűen tükrözve az akkori körülményeket.A tábor bejártánál egy őrtorony áll, nem messze tőle pedig az egykori ismert internáltak nevével ellátott emlékmű.
|
A recski munkatábor emlékműve az internáltak nevével |
|
Az őrség központi épülete |
A tábor őrségének ma is álló törzsépületéből egy emlékházat hoztak létre. Az épülettől balra található az 5. számú büntetőbarakk illetve a többi barakk megmaradt "alapja". Az épületbe belépve megható a látvány...,hogy embereknek ilyen körülmények között kellet élniük télen, nyáron, kitéve az időjárás viszontagságainak.
|
Út a barakkokhoz |
|
A tábor területe
|
|
5. számú büntető barakk |
|
Közelebbről |
Nagyapám orosz hadifogságban volt, aki gyermekkoromban sokat mesélt az ilyen épületekről, fa priccsekről, a fagyos telekről, a csalán levesről. Mindaz amit akkor halottam és csak a fejemben létezett, most vált kézen foghatóvá, egésszé...
|
A barakk belülről |
|
Fekhelyek |
|
Cipő, csajka és a táborban készített fapapucs |
Furcsa érzéssel távozunk erről a helyről...
Parádfürdő felé tartunk, a romantikus Ilona-völgyi vízeséshez. A siroki várhoz hasonlóan ezzel a kedves kis vízeséssel is többször találkoztunk már az elmúlt években tett túráink során. Nagylányunk kérésére ejtjük útba ismét ezt a kedvelt helyet. Kiépített autóút vezet fel egy jó ideig, majd egy vadregényes szakasz , amelyen az Ilona-patak kísér a célig.
|
Erdei pihenő |
|
Ilona völgyben |
Körülbelül 10 méter magasból egy hatalmas sziklafal vájatából zuhan alá a kis patak vize, hogy csendesen csobogjon tovább a kis Parádi-Tarna patakba. A tiszta patakvíz jól jön egy kis játékhoz: locsi-pocsi, kavicsdobálás és kacagás. Kell ennél több?
|
Ilona völgyi vízesés |
A vízben közben felfedezek egy apró élőlényt, amely csak a legtisztább patakvízben képes megélni. Egy gőtét, jobban mondva egy gőte gyereket. Óvatosan fogom meg, majd megmutatom pici fiamnak. Zsivány kis mosollyal, hümmögve figyeli az apró kis jószágot, akit gyorsan kíméletesen vissza is helyezek a vízbe.
|
Kis gőte |
Fiamat alig lehet elhozni a pataktól, nem igazán akar tovább állni. Hangot is ad nem tetszésének.
A Palócházat szeretnénk még megnézni,de már csak kívülről tudjuk megcsodálni, ugyanis bezárt. Egy kicsit bánt hogy nem voltunk elég gyorsak...
Nem marad más, mint irány a szállás, vacsora ás alvás.
|
Palóc ház |
Másnap sikerül "korán" kelnünk. A reggeli kávét már az ország legmagasabb pontján, Kékestetőn a Torony kilátóban kortyolgatjuk. Csöndesen, hátradőlve, s közben kis hazánk gyönyörű tájaiban gyönyörködve.
Miért is hagytuk volna ki Kékestetőt? Nem találok rá okot. Vannak olyan helyek ahová az ember szívesen visszatér. Szeretné újra felidézni, átélni az elmúlt perceket, vagy csak megélni és másokkal megosztani a jelen pillanatait, a boldogságát.
De ha már a boldogságnál tartunk, indulhatunk is Tar felé a Buddha parkba. Itt található Kőrösi Csoma Sándor emlékpark, valamint az ő nevét viselő béke sztúpa, amelyet 1992-ben őszentsége a Dalai Láma szentelt fel. Kőrösi a magyarság eredetét kereste. Meg akarta keresni az Ázsiában maradt magyarokat, hunokat és ujgurokat hazájukban belső Ázsiában ahol ma is laknak. Kőrösit mind a mai napig nagy tisztelet övezi a tibetiek körében. Elkészítette és kiadta a híres Tibeti-Angol szótárat és tibeti nyelv tanát, valamint számos anyagot publikált a Buddhizmusról. Japánban a buddhizmus szentjének ismerték el.
/forrás:
buddha-tar.hu/
|
Kőrösi Csoma Sándor útja |
|
Kőrösi emlék sztúpa |
A sztúpában felszentelt tárgyakat és ereklyéket helyeztek el. Közelében nyugalmat és békességet talál minden zarándok és látogató. Itt építették hazánkban az első Tara templomot az összes lény boldogságáért. Építészeti stílusát tekintve az ősi hun templomokét követi.
Bővebben:
buddha-tar.hu
|
Tara templom |
|
...és a kilátás |
|
A templom belülről |
Csodálatos az a nyugalom, amit itt megélhet az ember. Pici fiam fel-alá rohangál sebesen a jó puha szőnyegen, nagyon élvezi...! Az édesanyja már nem annyira.
Nem igazán akartam innen elmenni. Olyan volt ez mint a fuldoklónak az első levegővétel. Ami nagyon kell és nagyon nem elég. Nem lehet vele betelni...
Lassan gyűlnek a viharfelhők és a szél is felerősödött jelezvén, hogy ideje autóba ülni, hiszen vár ránk Gyöngyös városa és a Mátra múzeum.
2009-ben az év múzeumának választott Mátra múzeum az Orczy-kastélyban kapott helyett. A kastély csodálatos állapotban van. Hatalmas fedett előterében egy gyapjas mamut csontváza áll.
|
Orczy kastély, Mátra múzeum |
|
Gyapjas mamut csontváza |
A földszinti helyiségekben vadászkiállítás kap helyet: régi vadászfelszerelések, trófeák, bútorok, ruhák. Az emeleten páratlan ásványkiállítás és megkövesült őskori élőlények tekinthető meg.
|
Vadász kiállítás |
|
Világító ásványok |
|
Ásvány kiállítás |
|
Levelek |
|
Kőszáli kecske |
|
Medvekutya csontváza |
Ha a kastélyt elejétől a végéig bejártuk, akkor átmehetünk a Természettudományi pavilonba.
A pavilon 3 szintes. A pincében kezdjük utunkat. Az épület közepén egy hatalmas tölgyfa áll, amely a pincéből, vagyis a gyökérszinttől felfelé haladva, szintenként mutatja be egészen a lombkoronáig a hozzá tartózó kis élővilágot. Magyarországon talán egyedüli ez a megoldás. Minket levett a lábunkról, de ahogy láttuk másokat is.
|
Pincében |
|
Borz odú |
|
Bogárkák |
|
Lepkék |
| |
Madár kiállítás |
|
|
|
| |
Lombkorona szint |
|
Szajkó |
Csodálatosan mutat be egy-egy kisebb életközösséget: halakat, madarakat, rágcsálókat. Hatalmas lepke, rovar , és madár gyűjtemény van. Lehetetlen mindent felsorolni. Van még egy pálmaház is, azonban technikai okok miatt ez most nem látogatható. A múzeumnak viszont van egy csodaszép parkja egy kis halastóval ez nyújt egyenlőre némi kárpótlást.
|
A park |
|
Indulás hazafelé |
Az időnk sajnos gyorsan telik, és ha nem is szeretnénk, de búcsút kell intenünk a Mátrának és Gyöngyös városának.