Sólyom völgy
Hétvégén újra
lehetőségünk volt a szlovák paradicsom egyik szépségét megismernünk nővéremék
segítségével. Egy összeszokott kis csapathoz csatlakozhattunk egy túra erejéig.
---
3:45 körül indulunk autóval a találkozási hely felé, ahová 8 óra után
nem sokkal meg is érkezünk. 9 órakor már Cingov (Csingó) parkolójában vagyunk
és némi készülődés után útnak is indulunk. A sárga jelzésen kezdjük meg
bakancsaink koptatását a Tamásfalvi kilátó (Tamásfalvi kilátó |
Felhő mögé bújt csúcsok |
Némi turistatáplálék elfogyasztása és fotózás után leereszkedünk a Hernád völgyébe, majd megkezdjük utunkat a Tamásfalvi
völgyben. Átkelünk néhány kis hídon a vadul rohanó Fehér-patak felett, melynek
kristálytiszta vize gyermekkoromat juttatja eszembe. Néhány túrát szüleinkkel
is megéltünk a környéken ami még az akkori Csehszlovákiához tartozott.
Hídon a csapat |
Néha doronglétra hidakon, néha pedig a völgy
meredek oldalfalán kitaposott utakon haladunk fel-le még végül elérjük a
Sokolia dolina sárga jelzését.
Egy kicsit fel... |
...egy kicsit le... |
...néha a patak fölött... |
...majd eltűnünk a sziklák mögött. |
Letérünk tehát a zöld jelzésről és megkezdjük utunkat a
Sólyom völgyben. Meredek úton kapaszkodva érünk fel az első létrához, amely egy
kicsit ívesen emelkedik a vízesés alsó szakasza felé. Ha legyőztük a létrát egy kis hídon
pihenhetünk meg majd indulhatunk a következőnek.
Az első létra |
Függőleges létrákon, kis hidakon és rácsos fém pallókon
küzdjük le a métereket a meredek szikla falon.
Ha nincs kéznél az égig érő paszuly... |
Lenézünk, de már régen nem látjuk a vízesés alját. Kanyonszerű
képződményben haladunk tovább, hatalmas kidőlt fákat kerülgetve még végül
elérjük a vízesés legfelső szakaszát. Egy felfelé emelkedő doronglétrán érjük
el az utolsó előtti függőleges létrát, aminek némi lötyögése emeli
meg pulzus számunkat és okoz egy kis kellemetlen érzést.
Kiérve a Sólyom völgyből egy balos kanyarral térünk a zöld
jelzésre, amely a „Velky kysel” felől érkezik. Hamar elérjük a sárga jelzést,
amely visszavezet a Tamásfalvi völgybe. Ezzel kezdetét veszi a több órás
visszavezető utunk a Csingói parkolóba.
Madársóska (Ő mindenhol ott volt) |
---
Jól esett ez a kis túra. Szép ez a hely. Szépsége azonban
másban rejlik, mint a hazai tájaknak. Nem lehet összehasonlítani a kettőt. Ide
jó eljönni egy-egy hétvégére..., jó a patak mederben, jó a patak felett, vagy a
létrán. Hazafelé viszont nem éreztem, azt hogy: Nem akarok hazamenni …! Maradni akarok még…!
Itthon viszont jó létezni, jó lenne megölelni, magamhoz
szorítani, jó magamba szívni! Érzem, ahogy átjárja ereimet, csontjaimat a levegő,
a táj és a természet szépsége. És érzem, azt hogy: Nem akarok hazamenni! Talán azért mert
itt, otthon vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése